Egy végső Wikipédia felé?

Amikor a Google más szolgáltatókhoz hasonlóan magyarul is elérhetővé tette a levelező programját, a keresést stb. , akkor két előfeltevésből indult ki. Abból, hogy az olyan, közepes nagyságú nyelvek felhasználóit is érdemes elszippantani, mint amilyen a miénk (mert összességükben ezek is hatalmas piacot jelentenek); illetve abból, hogy mindössze statikus fordításra van szükség. Azaz elég egyszer beírni a megfelelő file-ba a „save as...” helyett, hogy „mentés másként”, és innentől kezdve nem kell foglalkozni vele. Ami persze azt jelenti,hogy innentől kezdve minden statikus szöveget használó felhasználói felülettel rendelkező alkalmazás a  magyar alkalmazások riválisává válik: a gmail a freemail-nek; a facebook az iwiwnek, és így tovább.
Ez volt az első fázis, most pedig a második elején tartunk: a Chrome nevű böngésző például  felajánlja, hogy lefordítja az adott oldalt magyarra, és bár ezt egyelőre nevetségesen rosszul csinálja, néhány éven belül minden bizonnyal elfogadható minőségű lesz a végeredmény (mint ahogy már ma is egészen jól működik a németről vagy franciáról angolra történő fordítás).
Innentől kezdve viszont a magyar hír site-ok a BBC-vel, a CNN-nel meg a hasonlókkal lesznek kénytelenek versenyezni. Ad absurdum ugyanis a böngészők (vagy az, mi felváltja őket) automatikusan fogják fordítani a szövegeket, és így nem lesz értelme annak, hogy egy magyar hírportál egyszerűen átvegye a külföldi beszámolót.
Ez azonban nem szükségképpen fogja azt eredményezni, hogy az itthoniak feleslegessé válnak – elképzelhető olyan modell is, ahol a helyi szolgáltatók elkezdenek egyfelől a jóval regionális(abb) hírekre koncentrálni, hogy megőrizzék olvasóikat (én is szívesen tájékozódnék arról, hogy egy olyan utcában, amelyen naponta végig megyek, mikor szerelik fel a régóta tervezett jelzőlámpákat); illetve felértékelődhet a „hozzáadott érték” szerepe. Mivel az a magyar portál szempontjából nem hír, amit bárhol el lehet olvasni, ezért szakértőket fog megkérdezni az adott témával kapcsolatban; háttéranyagot állít össze; sajátos és összetéveszthetetlen stílust alakít ki, és így tovább. Azzal kapcsolatban persze csak találgatni lehet, hogy ez mennyire lesz képes megtartani az olvasókat.
És persze az is érdekes problémához fog vezetni, hogy a Wikipédiában ma számos olyan szócikk található, amely különböző nyelveken, de többé-kevésbé eltérő formában, stílussal, tartalommal és hivatkozásokkal érhető el. Miként a szócikk-fordítással foglalkozó Wikipédia-oldal is leszögezi, „ugyanazt témát különböző nyelveken eltérő módokon lehet szerkeszteni, [és] nem szükségképpen egymás fordításai” az így létrejövő változatok.
Innentől kezdve többféle irányba indulhatunk.

• Vagy megtartjuk a különböző verziókat, és a fordítón mint afféle interfészen keresztül olvasva a Wikipédiát adott eseteben számos, egymástól többé-kevésbé eltérő verzió között választhatunk (kérdés, hogy mi alapján)
• vagy pedig el fog kezdődni a különböző változatok egységesítése, és végül csupán egyetlen szócikk marad (ismét csak kérdés, hogy milyen szempontok szerint)
• és persze az is elképzelhető, hogy egyes szócikkeket egységesíteni fognak, míg lesznek olyanok is, amelyeket jellegük miatt nem.

De semmiképpen sem lesz egyszerű a dolog.

http://en.wikipedia.org/wiki/Non-English_Wikipedias/TextToTranslate