Negyedik Magyar Jövőkutatás Meetup

Az emberes űrrepülés jövőjéről Gagarin útjának 50. évfordulója alkalmából és a Yuri’s Night magyarországi rendezvényeként
a meetup társszervezője a Magyar Asztronautikai Társaság

helyszín: Magyar Tudósok körútja 2., BME Q. épület A szárny 2. emelet 240-es terem
időpont: 2011. április 12., 19:00 - 21:00

Megnyitja: Solymosi János, a MANT elnöke
Moderátor: Winkler-Nemes Gábor festőművész, a Jövőobszervatórium Kutatócsoport tagja

ELŐADÁSOK: 

Almár Iván: Gagarin útjának jelentősége
Hol tart ma, fél évszázaddal a kezdete után az űrhajózás? Az emberes űrrepülések eddigi csúcsteljesítményeit tíz különböző szempontból rendre egybevetjük Gagarin útjával. Milyen következtetéseket lehet levonni az összehasonlításból a jelenre és a jövőre nézve?
Az előadóról:
Almár Iván csillagász-űrkutató. Gagarin repülése idején a fizikai tud. kandidátusa, a magyar optikai műholdkövető hálózat vezetője, a MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztályának titkára, az MTA Csillagászati Bizottságának titkára. Aktívan részt vett az űrhajózás kezdeti lépéseinek népszerűsítésében. Kozmikus társkereső című könyve a napokban kerül a könyvesboltokba.

Frey Sándor: Az emberes űrrepülés közeli (?) jövője
Mit gondolunk ma, hová jut el a nem túl távoli jövőben, az előttünk álló néhány évtizedben az űrutazás? Mi, kívülállók hajlamosak vagyunk magunkban "felgyorsítani" a folyamatokat, kivetíteni a valóságra az álmainkat, elképzeléseinket. Vajon mit gondolhattak ugyanerről a kérdésről közvetlenül a Gagarin repülése utáni években?
Az előadóról:
Frey Sándor csillagász, fő kutatási területe a távoli aktív galaxismagoknak - vagyis az akár 10 millárd évvel ezelőtti régmúlt emlékeinek - a megfigyelése rádiócsillagászati módszerekkel. (Tehát nem éppen jövőkutatás - bár ha a világegyetem jövőjéről van szó, ahhoz is van némi köze!) Emellett érdekli az űrkutatás, annak különféle alkalmazásai. Rendszeresen publikál ismeretterjesztő írásokat, szerkeszti az Űrvilág internetes hírportált (urvilag.hu), és a Magyar Asztronautikai Társaság főtitkárhelyetteseként is dolgozik.

Solymosi János: Űrkutatás, űripar - válaszút?
Az EU-ban és ezen belül az űriparban is nem az európai érzés, hanem a nemzeti érdekek mozgatják a szálakat, nekünk pedig el kell vennünk a tortából ránk jutó részt, mert maguktól nem adják - olyan pedig, hogy ingyen vacsora, nem létezik. Az előadás az űripar példájából kiindulva vizsgálja Magyarország jövőbeli lehetőségeit
Az előadóról:
Egész eddigi szakmai életét a kutatás, fejlesztés területén töltötte különféle beosztásokban.
Kronológiai sorrendben:

• Plazma és lézerfizikában használatos célműszerek fejlesztése (KFKI)
• Műholdfedélzeti és tesztelő berendezések fejlesztése (BME-MHT Űrkutató csoport)
• Meghívás Münchenbe high-rel mikrohullámú alkatrészek fejlesztésére (Bonn Elektronik GmbH)
• Cégalapítás, társtulajdonos, űrtechnológiai igazgató (BHE Bonn Hungary)

Egyéb szakmai jellegű elfoglaltságok:

• A Magyar Űrkutatási Tanács (MÜT) tagja
  A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) elnöke
  A Magyar Repülő és Űrtechnológiai Platform (HATP) társelnöke(space)

Balázs László – Ehmann Bea: Az emberes űrrepülés pszichológiai kérdései
Hogyan befolyásolják az űrutazás körülményei az agyműködést és a lelki egészséget? Magyar részvétellel zajló űrkisérletek Moszkvában, a Déli-sarkon és az ISS-en.
Az előadókról:
Balázs László: villamosmérnök, pszichológus, MTA Pszichológiai Intézet Űrkutató Csoportjának vezetője. Fő kutatási területe az agyműködés változásainak vizsgálata extém helyzetekben. A Neurospat és Cognipole kísérlet magyar szegmensének koordinátora.
Ehmann Bea: pszichológus, tudományos főmunkatárs, az MTA Pszichológiai Intézet Szociálpszichológiai Kutatócsoportjának tagja. Fő kutatási területe elbeszélések és más szövegek kvantitatív elemzése. A Mars500 kísérlet magyar szegmensének szakmai koordinátora.

Sík András: Emberes látogatás a Vörös Szomszédhoz
A Mars-kutatást ösztönző törekvések ismeretében szinte mindenkiben felmerül, hogy mikor és hogyan jutnak majd el az első emberek a Vörös Bolygóra? S ha már ott vannak, akkor meddig maradnak, illetve mit csinálnak majd a hazaindulás előtt? Vagy talán nem is jönnek vissza többé, hanem inkább a Marsot próbálják meg földszerűvé alakítani? Érintőlegesen mindez szóba kerül majd az előadásban!
Az előadóról:
Sik András (1979): geográfus-bolygókutató, az ELTE Planetológiai Műhelyének egyik alapítója s a Természetföldrajzi Tanszék tanársegédje, ahol elsősorban a Mars felszíni formakincsének vizsgálatával, valamint űrszonda-felvételek integrált térinformatikai feldolgozásával foglalkozik. Emellett lelkes ismeretterjesztőként járja az országot és szórakoztató előadások formájában mutat be különböző, űrkutatáshoz kapcsolódó témaköröket.

Pacher Tibor: Hosszútávú űrutazás 50 évvel Gagarin után: Ad Astra per aspera - a modern Daidalosz és Ikarosz nyomdokain.
Milyen messze van legközelebbi csillagszomszédunk? Mit találhatunk az úton, ha felkerekedünk a csillagok felé? És kivel találkozhatunk? Hogyan jussunk el oda? Miért kellene egyáltalán a csillagokhoz mennünk? Mi köze van mindezeknek mindennapi életünkhöz?
Az előadóról:
Magyarország és Németország között ingázik. 1985-ben végzett az ELTÉN fizikusként, Lukács Béla tanítványaként; 1991-ben Heidelbergben szerezte meg PhD címét. Tudományos karrierje során az általános relativitáselmélet, a kozmológia és a kvantumkémia területein tevékenykedett, és dolgozott az ESA Infrared Space Observatory (ISO) nevű missziójában is. 2006-ban megalapította a "peregrinus interstellar" nevű szervezetet, mely a csillagközi utazással foglalkozik; megálmodója és vezetője az Arcok a Földről projektnek (http://www.faces-from-earth.net), melynek célja csillagközi üzeneteket hordozó tárgyak létrehozása, melyeket a jövőbeli mélyűr-missziók magukkal vihetnek. A magyar Google Lunar X Prize csapat (Team Puli Space, http://www.pulispace.com) alapítója és vezetője.

harmadik magyar jövőkutatás meetup

Hely és idő:

BME Q épület B. 105. (Magyar Tudósok Körútja 2.)

2011. február 14., hétfő, 19:00

A 10 perces előadásokat vita követi.
Moderátor: Bacsárdi László, a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) főtitkára és a Jövőobszervatórium Kutatócsoport alapító tagja.

Minden érdeklődőt szeretettel látunk!

Részletes program:

1. Fekete Zsombor: Hogyan változtathatná meg a videojáték a világot, és miért nem teszi?

Az előadásról:

2010 legfelkavaróbb egyénisége Jane McGonigal volt a játékiparban. Állítja, hogy az online multiplayer játékokban szabadulnak fel olyan energiák, amelyek hosszú távon képesek lehetnek megoldani az emberiség problémáit. Egy ilyen pozitív, előremutató hipotézist cáfolni hálátlan feladat, hacsak nem egy másik pozitív forgatókönyv segítségével tesszük azt.

Az előadóról:

Fekete Zsombor szociológus, játékkutató, 1999 óta foglalkozik e-learniggel, ezen belül edutainmenttel. 2002-2006 között a ludologia.hu blogoldal szerkesztője, 2004 és 2008 között a level up videojátékokkal foglalkozó tudományos és kulturális magazinműsor szerkesztő-műsorvezetője a fix.tv-n, 2009-től az Egyszervolt.hu játéktervezője.

Főbb munkái:

Erőszak(ok) a videojátékokban. In: Stachó László, Molnár Bálint: A médiaerőszak. Századvég Kiadó. 2009

Világjáró oktatójáték:

http://egyszervolt.hu/jatek/content/vilagjaro.html (2009)

Tengernyi Kaland ARG:

http://www.tengernyikaland.hu/ (2010)

"Amit szülőként feltétlenül tudnod kell a videojátékokról" című könyvét 2007 óta írja, és valószínűleg sosem fejezi be :)

2. Bodó Balázs: Wikileaks, szabadság, szuverenitás

Az előadásról:

A wikileaks több kérdést is felvet, így például a cybertér szuverenitásának kérdését. Ebben a pillanatban úgy tűnhet, hogy a wikileaks ugyanolyan immunis az ellenőrzését célzó erőfeszítésekkel szemben, ahogy a fájlcserélő hálózatok. Hogy ez meddig maradhat így, nem tudni, de ez a tétje az elkövetkező néhány év cyber-háborújának. Ha ebből a küzdelemből a wikileaks kerül ki győztesen, akkor viszont szembe kell néznünk egy új, szuverén hatalommal, mely a Foucault-i panopticon logikáját alkalmazza a hatalommal kapcsolatban. Lesz-e ebből jobb világ, ahogy Julian Assange reméli? Vagy csak a panoptikusság beteljesedéséről van szó? Az előadásból minden kiderül.

Az előadóról:

Bodó Balázs (1975) közgazdász, médiakutató, a Stanford University Center for Internet and Society Non-residential Fellow-ja, a Szerzői Jogi Szakértő testület tagja.

2004-től a BME főállású oktatója. Alapító tagja az új média kortárs kultúrára, társadalomra gyakorolt hatásait kutató Média Oktató és Kutató Központnak (MOKK). A MOKK keretében számos e témában rendezett nemzetközi kongresszus előadója, illetve főszervezője volt a 2005-ben megrendezett RE: Acvivism konferenciának. 2006-2007-ben Fulbright ösztöndíjasként vendégkutató volt a Stanford Egyetemen, azóta a Stanford Center for Internet and Society Non-residential Fellow-ja.

Vezetője a 2005-ben itthon is útjára indított Creative Commons mozgalom magyarországi csoportjának.

Internetmédiával, az online világ gazdaságtanával kapcsolatos tárgyakat oktatott a BME mellett a Corvinus Egyetemen és az ELTE-n is. Számos nemzetközi konferencia résztvevője, plenáris előadója, panelistája, több tucat hazai szakmai fórumon szerepelt mint meghívott szakértő, előadó. Számos, nagy vitát kiváltott közéleti cikk szerzője.

Az évek során számos, a kulturális közkinccsel, a remix-kultúrával, az online kooperációval és kollaborációval foglalkozó nemzetközi kutatás-fejlesztési projekt tagja vagy vezetője volt.

Szakterülete a szerzői jogi kalózkodás, online feketepiacok, online társas termelő hálózatok, digitális közjavak.

Továbbiak:

http://www.warsystems.hu/hu/bio/bio/

3. Dombi Ákos: A magyar gazdaságpolitika sarokpontjai: közelmúlt és közeljövő
Az előadásról:
Az előadás a magyar gazdaságpolitika elmúlt 20 és következő 20 évének fontosabb sarokpontjaival foglalkozik. A „Jelen a jövő múltja” fogalmaz találóan Muraközy László. És valóban, mennyire igaz ez Magyarországra… Az elmúlt két évtized gazdaságpolitikai hibái ugyanis súlyosan determinálták a gazdaságpolitika következő két évtizedét, persze csak ha az – szakítva a magyar virtussal – nem hajlandó végre felelősen és legalább középtávra előretekintve hajlandó cselekedni.
Az előadás első részében áttekintem azokat a történéseket, melyek nehéz terhet raktak az országra – legalább is egyesek szerint. Ezen belül is elsősorban két időszakra, a rendszerváltás gazdaságpolitikájára és a 2001-2006 –os időszakra fókuszálok. Előbbi kapcsán sok a kérdőjel, a valós vagy vélt baklövés. A main stream gondolkodók szerint ha nem is minden lépés, de a fő irány legalább helyes volt ekkoriban. A nem main stream megközelítés szerint viszont az utóbbi sem igaz.
A 21. század eddigi történéseinek megítélése kevésbé ellentmondásos, hiszen, mint azt Veress József megfogalmazta: 2001-2006 között a gazdaságpolitika megszűnt létezni Magyarországon. Ez súlyos, de összességében igaz megállapítás.
Az előadás második része a napjainkra felgyülemlett, és részben vagy egészben
a közelmúltnak is köszönhető problémákat (államadósság, duális gazdaság, nagy elosztórendszerek fenntarthatósága) mutatja be, illetve ezekkel kapcsoltban fogalmaz meg ajánlásokat a következő két évtized magyar kormányainak.
Az előadóról:
Dombi Ákos 2003-ban diplomázott a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi karán, majd ezt követően 2006-ig a BME GTK doktori iskolájának PhD hallgatója volt. 2006-tól egyetemi tanársegéd a BME Pénzügyek Tanszéken. A doktori képzés alatt 5 hónapot töltött Olaszországban (Universita di Pisa) és 3 hónapot Bécsben (Universitaet Wien) egy-egy kutatási ösztöndíj keretében. 2005-ben a megtakarítások és a gazdasági növekedés kapcsolatáról szóló pályamunkájával elnyerte az Erős Gyula díjat.
Főbb kutatási és oktatási területei: gazdaságpolitika, ökonometria, gazdasági
növekedés. Disszertációját a közép-kelet-európai országok feltételes konvergenciájának empirikus vizsgálatából írja. Több, gazdaságpolitikával foglalkozó könyvrészlet mellett fontosabb publikációi a Közgazdasági Szemle, a Külgazdaság és a Pénzügyi Szemle hasábjain jelentek meg.

4. Mink András: A Nyugat alkonya?
Az elődásról: 
A nyugati civilizáció hanyatlását és elkerülhetetlen bukását az elmúlt bő évszázadban legalább tucatszor megjósoltak. A jóslatok hátterében olyan eszmerendszerek és filozófiák állnak, amelyek így vagy úgy kétségbe vonják a nyugati civilizáció alapjainak tekintett erkölcsi és politikai képzetek koherenciáját és őszinteséget. A Nyugat alkonya ma ismét divatos jelszó vagy kétségbeesett vészkiáltás. Vajon igaz-e?
 Az előadóról: 
Mink András (1965) történész, újságíró, az OSA Archivum munkatársa, a Beszélő szerkesztője (egy időben főszerkesztője). 1989-ben az ELTE Bölcsészkarán diplomázott, 1992-93-ban a Közép-Europai Egyetemen tanult alkotmányjogot. Tagja a Magyar Helsinki Bizottságnak. (Könyvei jelentek meg Petriről, a helsinki mozgalom tortenetéről, az 1956-os tanúvallomásokról, a Kádár korszak éveiről). PhD-jét történelemből védte meg 2003-ban „Kopjások: az ellenforradalom kultúrája" címmel a CEU-n.

5. Kánai András: Csillogó metropolisz vagy átokverte pusztaság?

A Golden Age és a modern sci-fi jövőképe

Az előadásról:

Kánai András előadása azt vizsgálja, hogyan változott az emberiség jövőjével, sorsával, szerepével kapcsolatban a science fiction irodalom látásmódja. Az előadás első részében rövid sci-fi irodalomtörténettel találkozhatunk, bemutatva a Golden Age esztétikáját. Ezután megismerkedünk az idáig legnagyobb hatású mozgalommal, az 1960-as években kibontakozott New Wave-vel. Ezután a cyberpunk irányzat ismertetése következik, végül az előadó kísérletet tesz a napjainkra szinte átláthatatlanul gazdag tematikájú science fiction irodalom jövőképének vázlatos áttekintésére.

Az előadóról:

Kánai András számítástechnikai programozóként végezte el a középiskolát, majd az ELTE BTK magyar nyelv és irodalom szakát abszolválta. Egyetemi évei óta reklámszövegíróként dolgozik. Hobbija a sci-fi irodalom, több előadást is tartott ebben a témában, mellette pedig az ismét megjelenő Galaktika magazin közölte novelláit, szám szerint kilencet. Szabadidejében első regényén dolgozik, illetve többedmagával megalapította az ún. speculative fiction-nel foglalkozó SFmag.hu weboldalt.

Második Magyar Jövőkutatás Meetup: november 29.

Szeretettel meghívunk mindenkit a Második Magyar jövőkutatás Meetup-ra.
Időpont: 2010. november 29., hétfő, 19:00
Helyszín: 1117 Bp. Magyar Tudósok Körútja 2, BME Q épület, A szárny 3. Emelet 323.

Részletes program:

Csiszér Béla: A vírusírás jövője
Jelenleg még hajlamosak vagyunk a vírusokkal kacsolatban (első sorban) a pc-kre gondolni. Kérdés azonban, hogy ha a hangsúly majd áthelyeződik máshová és más eszközökre, akkor miként lesz. A váltás ugyanis többek között az operációs rendszerek eddiginél jóval nagyobb változatosságát is eredményezheti.
Az előadóról:
Csiszér Béla közel tíz éve foglalkozik vírusirtással. A Sicontact ügyvezető igazgatója és az év ifjú informatikai vállakozója (2007). A BME-n szerzett villamosmérnöki diplomát, és elvégezte az MBA-t is. A Jövőobszervatórium Kutatócsoport (BME) alapító tagja.

Szedlák Ádám: Adatrohadás
A jövő egyik fontos szempontja, hogy mennyire tudjuk megőrizni a jelenlegi információkat. Az ilyesmiről általában csak akkor szoktunk hallani, ha valamit végleg elvesztettünk, vagy ha valamit sikerült bravúrosan megmenteni (esetleg akkor, ha egy cég elhagyta a bankkártyaszámunkat, de ez most mellékszál.) Pedig amellett, hogy valóban elvesztek-e a holdraszállás adatai, vagy hogy ördögi ügyesség kellett-e a III/III-as szalagok elolvasásához, érdekes kérdés az is, hogy a regényem.doc vagy a Családi fotók mappa mennyire van biztonságban.
Az előadóról:
Szedlák Ádám az [origo] Techbázisának újságírója, civilben az SF Portal Meetup szervezője és a jelenleg tetszhalott állapotban létező cyberculture.hu technikatörténeti blog szerzője.

Bán László: Száz év múlva - a Titanic állandó
A szerző legújabb interjúkötetét mutatja be, amelyben 21 "magyar Nostradamus" - ismert tudósok, művészek, közszereplők - próbálják meg elképzelni, mi lesz velünk, a világgal, Magyarországgal 100 év múlva. link
Az előadóról:
Bán László tudományos újságíró; a Magyar Rádió Tudományos Szerkesztőségének vezetője 1989 és 2008 között; jelenleg az ELTE tudományos munkatársa, oktatója. Előző kötete: Óriások vállán. Tudósportrék.

Dr. Bodrogi Bence: A budapesti tömegközlekedés jövője
Ezzel a témával kapcsolatban legalább két forgatókönyvet érdemes felvázolni: egy olyan valószínűt, ahol figyelembe vesszük - politikia prefrenciáktól függetlenül - a rövid távű politikai gondolkodásból fakadó következményeket is. De persze másfelől legalább ugyanilyen izgalmas az is, hogy milyen lenne egy, a budapesti tömegközlekedés sztempontjából ideális modell.
Az előadóról:
Dr. Bodrogi Bence (BME) 15 éve foglalkozik foglalkozik - speciálisan a járműtörténetre fokuszálva - a fővárosi tömegközelekedés egyes aspektusaival, és jelenleg is a közlekedési alágazatok (mint amilyen pl. a troliközlekedés) történetét tanulmányozza. A témában több szakcikke jelent meg, illetve könyvet adott ki a magyarországi trolibusz történetéről. link

Dr. Hargitai Henrik: Természetföldrajzi jövőkutatás
Jelenlegi tudásunkkal a múltbeli, hosszú időskálán keresztül megbízhatóan zajló, lassan változó geológiai és csillagászati folyamatok extrapolálhatók a hosszú távú jövőre is. Így előrejelzéseket tehetünk azzal kapcsolatban, hogy milyen lesz a Föld vagy éppen más bolygók állapota milliárd éves időskálán. A Naprendszerben zajló lassan változó folyamatok irreverzibilisek, azaz a változások egyirányúak lesznek. A modellek a váratlan katasztrófákat természetesen nem tudják figyelembe venni, és bár statisztikai valószínűség ezekre is megadható, a statisztikailag véletlen kataklizmákkal alapvetően nem foglalkozunk.
Az előadóról:
Dr. Hargitai Henrik bolygókutató, bolygótérképezéssel foglalkozik, az ELTE adjunktusa és jelenleg a devecseri Közös Hullámhossz Rádió koordinátora. Publikációi a Cartographica, Természet Világa, Médiakutató, Magyar Média folyóiratokban jelentek meg. Részt vett a Mars Society marsbázis-szimulációs kísérletében. link

Orgel Csilla: Pulispace
"2014-ben saját készítésű egységet küldünk a Holdra, ezzel teljesítve a Google Lunar X PRIZE kihívását. A Google Lunar X PRIZE célja, hogy elősegítse a következő a Holdralépést (amit Moon 2.0-nak is neveznek) azáltal, hogy 30 millió dolláros keretéből megjutalmazza az első magáncégeket, melyek sikeresen elérik a Hold felszínét." link
Az előadóról:

Orgel Csilla geológus-hallgató, a MANT, az MCSE és a SETI-Műhely tagja. A Pulispace Mission Planning-jén belül az ő feladata a leszállási hely kijelölése. link

Az előadások 10 percesek, és vita követi őket.
Az est koordinátora: György László (BME), a Jövőobszervatórium Kutatócsoport tagja. link