2010. augusztus 27., péntek

Személyre szabott jövők

Eric Schmidt (Google CEO) azt vetette fel, hogy mi lenne, ha a jövőben a felnőtté váláshoz az is hozzá tartozna, hogy nevet változtatunk – így szabadulván meg gyermek- és tinédzser korunkban elkövetett digitális botlásaink internetes nyomaitól. Ami persze nem biztos, hogy használható ötlet, de kiindulási pontnak tökéletesen megfelel, amennyiben azt akarjuk körüljárni, hogy a jövőben milyen új lehetőségeink nyílhatnak előttünk. Elvégre ha azt gondoljuk, hogy a jövő a testre szabott számítástechnikai kütyüké és szolgáltatásoké, akkor miért kellene a társadalmi szabályozásoknak merevnek és mindenki számára ugyanolyanoknak maradniuk? Sőt, akár ennél tovább is mehetünk.
Ami beleillene abba a tendenciába, hogy a történelemben előre haladva mind több választási lehetőségünk lesz: száz évvel ezelőtt nem csak a válás számított ritkaságnak (mondhatni, a házasság leginkább egyirányú folyamat volt), de sok országban például a fogamzásgátlást is bűncselekménynek tekintették (és így a nők nem dönthettek sem arról, hogy hány gyereket akarnak, sem pedig arról, hogy ennek függvényében hogyan alakul az életük). A jövőben viszont fennáll a lehetősége, hogy a Schmidt-féle névcsere mellett megváltozzanak az egyelőre szilárdan rögzített életkori határok is. Hiszen miért is egy szigorúan rögzített életkortól számítana valaki felnőttnek? Mondjuk ha a fiúk 18, akkor a lányok miért nem 17 vagy 16 évesen? Vagy miért is ne vennénk majd figyelembe az egyedi különbségeket annak eldöntésekor, hogy mikor számít valaki nagykorúnak? Ugyanígy lenne a legalsó házasodási életkorral is – mint ahogy az is „személyre szóló” lehet, hogy kinek hány évig kötelező iskolába járni (a mai felsőfokú oktatásban a kreditrendszer egyébként ebbe a z irányba mutat, hiszen bizonyos korlátok között csak a hallgatón múlik, hogy számára hány évig tart az egyetem).
A következő lépés pedig esetleg az lesz, hogy nem csak a társadalmi szabályozás válik majd képlékennyé, hanem a ma megváltoztathatatlannak tekintett „biológiai összetevők” is. A jövőben  nem csak a férfiak nővé operálása válhat elterjedt gyakorlattá, illetve esetleg az ellenkező irányú átalakítás is (és így az, hogy valaki „férfi” vagy „nő”, nem lesz olyan állandó, a személyi igazolványunkban szereplő paraméter, mint ma), de például megszűnhet majd az is, hogy az idős kor nem a szaporodás kora, és az unoka meg a nagyanya esetleg egyszerre fog szülni, mondja Susan Greenfield angol agykutató. Vagy éppen a neurofarmakológia segítségével a korábban állandónak tekintett emberi jellemet is célzottan módosítani tudjuk majd – és így tovább.
Ezek a a biológiai változások pedig minden bizonnyal visszahatnának a személyre szabott társadalmi szabályozásokra is. A jövő tehát feltehetően nem lesz éppen egyszerű. De persze akkor sem lesz egyszerű, ha teljesen máshogy alakul.

http://www.readwriteweb.com/archives/google_ceo_suggests_you_change_your_name_to_escape.php

4 megjegyzés:

Mark írta...

Én meg pont azon gondolkodom, hogy a felnőtté váláskor (sőt, születéskor) kaphatna az ember egy e-mail címet az államtól (aminek a nevét módosíthatja ha nagyobb lesz, vagy aliast csinál), a lényeg az, hogy ez egy garantált szolgáltatás lenne, nem veszne el, ha elvégzem az iskolát, kirúgnak a munkahelyemről, megszűnik az internetszolgáltatóm stb. Ezt lehetne aztán hivatalos ügyek intézésére is használni, illetve ehhez lehetne hivatalos digitális aláírást is kötni. (És lenne hozzá webes felület, most elég gáz, hogy pgp-szerű titkosítást nem tudok webes levelezőről használni, kevés kivétellel)

Galántai Zoltán PhD írta...

Igen, ez is egy érdekes felvetés
a török államnak (anaposta néven) van "örök e-mail cím" terve, de ez nem egy vélemény szerint ez nagyon is orwellien hangzik (ez a megoldás persze persze nem azonosa azzal, h ailast csinálhatnál)
a digitális aláírás kiterjedt használata pedig szerintem is nagyon fontos lenne...

Mark írta...

Mert ugye ki mondja, hogy bízhatok abban, hogy pl a gmail-os címem húsz év múlva is működni fog?
Persze a jelenlegi államapparátus távol áll az informatikától. Még jópár évtizednyi lemaradást kell behozniuk, bár az ügyfélkapuval már megkezdték (de az se egy könnyen átlátható rendszer).

A nevét meg bárki megváltoztathatja, bár most még meg kell indokolni. Az interneten hagyott nyomaink viszont akkor is meg fognak maradni. Ahogy a fb-s kommentben írtam, elég sok mindent meg kéne még változtatni, hogy eltűnjön a múlt (anyám neve, születési időm, azonosító számok, sőt arcképem!) De pedagógiai szempontból jobbnak látom, ha arra neveljük az embereket, hogy vállalják a felelősséget a tetteikért. (Ettől függetlenül, arra is kéne nevelni őket, hogy a gyerekeiknek olyan nevet adjanak, amit azok vállalni tudnak majd..)

Galántai Zoltán PhD írta...

jó kérdés, h lesz-e 20 év múlva gmail (illetve általában véve ezek a mai szolgáltatások)
a Schmidt-féle javaslat pedig természetesen eléggé eltúlzott, és leginkább csak az a célja (gondolom én), h ráirányítsa az "örökkévalóságig" fennmaradó elektronikus adatokra problémájára a figyelmet